Körte növényvédelme


Az idén megjelentek a virágzáskor a bundásbogarak (Epicometis hirta) ,
melyek ellen körültekintően kell védekezni. Amennyiben nem vesszük komolyan jelenlétüket, tönkretehetik a virágokat azzal eggyütt a termésnek is búcsút mondhatunk. A frissen nyilott virágokat látogatják előszeretettel, ezért ilyenkor kell a védekezést elvégezni, méhkimélő rovarölőszerekkel. Ezekből viszont nem áll sok a rendelkezésünkre, mert vagy nem méhkimélő a szer , vagy nem viszi éppen a bundásbogat. A tiakloprid hatóanyagú szerek jöhetnek szóba, ebből pedig csak két szer van forgalomba:Calypso 480 SC, és a Biscaya.

kortelevelbolha1-jo Körtelevélbolha kártétele körtén

kortelevelbolha2-jo

Körtelevélbolha nymphai

Foto: Basf

kortelevelbolha3-jo1

Bizonyára sokunknak okoz – okozott gondot a körtelevélbolha, ám a neten nem találtam képet róla ezért azt gondolom hasznos lenne ha közzé tennék néhány képet. Ám jelenpillanatban csak egy kis probléma adódott (végre! ) hiába kerestem nem találtam a fákon egyetlen példányt sem, hogy lefényképezzem, de sebaj előbb utóbb lessz belőlük ismét (bár ne lenne!) .

Nekem is vannak körtefáim, és rendszeresen küzdök is a körtelevélbolha ellen úgy gondoltam megosztom a tapasztalataimat. 2005-ben költöztünk kertes házba és rögtön szembetaláltam magam a bolhák kérdésével. Elkeseredésemben eljutottam a fejsze élezéséig, amikor egy “jóember” segített rajtam, és mostmár én állok nyerésre a bolhákkal szemben. Amikor teljesen ellepték a körtefát a bolhák a BIOPON nevű csodaszerhez fordultam. Mielőtt valaki végigdúrná a vegyszerkatalógust a biopon a reklámokból jól ismert mosópor. Gyakorlatilag mosóporos vízzel jól el kell áztatni a gyümőlcsfát, ugyanis a mosópor leoldja a bolha által termelt ragacsos váladékot amely védelmet nyújt számára a vegyszerek ellen.Ezek után tiszta vízzel le kell mosni a fát, és miután megszáradt utánna jöhet a vegyszeres bolhaírtás. Mivel a ragacsos váladékot sikerült lemosni a fáról így már hatni fognak a vegyszerek. Én a DIMILIN+ AGROL+ kombinációra esküszöm, jól eláztatva a fát, a törzsét és a fa alatt a talajt. A permetezést 4-5 nap múlva meg kell ismételni. Ha esetleg sok a kifejlett bolha, rájuk ugyebár a DIMILIN nem igazán hat, őket meg lehet kínálni KARATE nevezetű rovarölővel.
Lehet hogy a leírt módszerem egy kicsit furcsának tűnik, de aki elég elkeseredett ahhoz hogy kipróbálja, szerintem nem fog csalódni.
(Varga István)

Tavaly, permetezés előtt, nagy sugárral , salaggal mostam le a fát. A siker közel sem volt 100%os. Úgy 2 hétre tudom kiírtani a körtelevélbolhákat, aztán megint itt vannak!

Nagyon jó ötletnek tartom a vegyszeres, mosoporos kezelést. egyenlőre fizikai kivitelét csak vmi vegyszeradagolós mosószerkezettel képzelném el. ilyennel nem rendelkezem. Ön hogyan csinálta?

Én mindenre képes lennék a kiírtásáért!
A fát nagyon sajnálnám kivágni, bár öregecske, de nagyon finom. Tavaly egy birsalmába oltottuk, ami szépen hajt. persze körtelevélbolhákkal…
(Jázmin)

Tojás-lárvastádiumok-imágó (=szárnyas, kifejlett alak). Az Actara minden táplálkozó fejlődési alak ellen hatásos, ráadásul felszívódó szer. A Decis is jó, ha nem védi az egyedet a mézharmat. A Dimilin valóban csak a lárva ellen nyújt védelmet. Az Unifosz engedélyét visszavonták. Az ön által javasolt kombináció (Actara+Dimilin+Agrol) hatásos keverék. Hogy ne vigye túlzásba az Actara használatát (rezisztencia elkerülése végett), az új egyedek megjelenésekor valóban célszerű más hatóanyagcsoportba tartozó készítményt használni, így pl. a Decist. Hatékony védelmet jelenthet a megfelelő zöldmetszés, hajtásválogatás is, különösen, ha intenzív a hajtásnövekedés. Egyébként egyes tapasztalatok szerint már csupán a nyári olajok használata eredményes lehet több alkalommal ismételt kijuttatással (pl. Velktafid R 1%-os koncentrációban).(Vétek Gábor)

A körtelevélbolha-populációk az inszekticidekkel szemben viszonylag rövid idő alatt (2-3 év) ellenállóvá válnak (Harries és Burts, 1965; Tabashnik et al., 1990), ezért szaporodásuk mértékét inszekticidek alkalmazásával sok esetben nem lehet korlátozni. Inszekticidrezisztens populációk laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyított hazai előfordulására vonatkozó adat nem áll rendelkezésünkre. Azonban az USA-ban végzett részletes vizsgálatok (Ohlendorf et al., 1991), valamint a hazai tapasztalatok egyaránt utalnak a foszforsavészter- és piretroidkészítményekkel szemben rezisztens populációk megjelenésére. Ez természetesen a körteültetvényekben alkalmazható inszekticidek kiválasztását is meghatározza és megnehezíti.

A nőstények tojásaikat a növekedésben lévő hajtások fiatal leveleire rakják, mert azok az első és a második stádiumban lévő lárvák fejlődéséhez is kedvező feltételeket biztosítanak. Az intenzív tápanyag-utánpótlás, elsősorban a nitrogénműtrágyák használata, egyes metszési eljárások valamint az öntözés eredményeként a körteültetvényekben a hajtások növekedése a nyár végéig folyamatos, és ezzel a füstösszárnyú körtelevélbolha tömeges szaporodásának egyik fontos feltétele valósul meg (Basky, 1978; Burts, 1984; Jenser, 1988).

E tényezők együttes hatásaként a füstösszárnyú körtelevélbolha káros mennyiségben szaporodik el a gyümölcsösökben, amelyekben intenzív tápanyag-utánpótlást végeznek, és a vegetációs időszak túlnyomó részében rendszeresen alkalmaznak széles hatásspektrumú inszekticideket. Tömeges elszaporodását elősegíti az a körülmény is, hogy a korán érő fajták miatt a kémiai védekezést a gyümölcsösök többségében legkésőbb augusztus közepétől szüneteltetni kell, és ilyenkor a nyár végi, őszi nemzedék egyedeinek szaporodását sem természetes ellenségei, sem az inszekticidek nem korlátozhatják (Atger és Lemoine, 1984; Burts, 1984; Jenser, 1990).

A körtefajták ellenálló képessége, illetve fogékonysága a füstösszárnyú körtelevélbolhával szemben eltérő. Többségük a szaporodása számára eltérő mértékben ugyan, de megfelelő feltételeket biztosít. A jelenleg termesztett fajták túlnyomó része ebbe a körbe tartozik. Üzemi gyümölcsösben közepesen fertőzöttnek bizonyult az Avranchesi jó Lujza, a Bosc kobak, a Hardenpont téli vajkörte, a Téli esperes, erősebben fertőződik a Papkörte és a legfogékonyabbnak bizonyult a Hardy vajkörte (Bognár és Buza, 1976). Kevés olyan fajta ismeretes, amelyen a füstösszárnyú körtelevélbolha csak mérsékelten szaporodik. Megfigyeléseink szerint erősen fertőzött környezetben is kártételmentes maradt a Kálmán-körte.

A körte integrált védelmének kialakítása – az előbbiekben ismertetetteknek megfelelően – napjainkban elsősorban a füstösszárnyú körtelevélbolha elleni környezetkímélő védekezés megoldását teszi szükségessé.

A jelenleg rendelkezésre álló rovarnövekedés-szabályozó készítmények, pl. a diflubenzuron (Dimilin) a körtelevélbolha tojásai valamint első stádiumban lévő lárvái ellen hatékonynak bizonyultak. Módszeres, jól időzített alkalmazásukkal a füstösszárnyú körtelevélbolha egyedszáma minimálisra csökkenthető. Ezt a készítményt első alkalommal a virágzás körüli időpontban célszerű kijuttatni, amikor a populáción belül a tojások és az első stádiumban lévő lárvák aránya a legmagasabb. A későbbiek folyamán júniusban, majd júliusban indokolt alkalmazása, ugyancsak a tojások és az első stádiumban lévő lárvák tömeges előfordulása idején.

Az amitráz hatóanyagú Mitac atkaölő szer a körtelevélbolha tojásait és első lárvastádiumban lévő lárváit szintén nagy hatásfokkal pusztítja. Részben a kémiai védekezés hatékonyságának fokozása, részben a füstösszárnyú körtelevélbolha-populációk diflubenzuron hatóanyagú készítményekkel szemben kialakuló rezisztenciájának megakadályozása érdekében fontos ezt a készítményt évenként egy vagy két alkalommal kijuttatni. Amennyiben más kártevő ellen nem szükséges védekezni, és a körtelevélbolha-népesség túlnyomó része érzékeny stádiumban van, például közvetlenül virágzás előtt, egymagában is hatásosan alkalmazható.

A diflubenzuron (Dimilin) és amitráz (Mitac) kombináció módszeres alkalmazásával a körtelevélbolha-populációk egyedszáma egy, legkésőbb két éven belül minimális szintre, a kártételiküszöb-érték alá csökkenthető.

Minden olyan agrotechnikai beavatkozás, ami a vízhajtások képződésének erőteljes mérséklését, annak elmaradását, a hajtásnövekedés leállását, a vegetatív és a generatív tevékenység egyensúlyának kialakulását vonja maga után, a füstösszárnyú körtelevélbolha-népesség szaporodása mértékének csökkentését eredményezi, és ezzel az integrált növényvédelem fontos elemét képezi (Burts, 1984; Jenser, 1990).

A füstösszárnyú körtelevélbolhának nagyszámú ragadozója van, amelyek közül a legjelentősebbnek a ragadozó poloskafajok (Anthocoris spp.) és a katicabogarak (Coccinellidae) bizonyultak (Herard, 1986; Severin et al., 1974). Amennyiben a körteültetvényben alkalmazott növényvédő szerek ezeket nem pusztítják el, betelepülésüket nem akadályozzák meg, a füstösszárnyú körtelevélbolha-népességek szaporodását kellő hatékonysággal korlátozhatják.


Bálint AndrásA körtét (Pyrus communis) kevesebbszer kell permetezni, mint a barackot, szilvát vagy az almát. A fa koronaformája egyszerűen alakítható (legtöbbször az a célunk, hogy a kis kertben is jól érezze magát). Napos, jól szellőző helyre, közepes termékenységű, jó vízáteresztő-képességű talajra telepítsük. Ha önmeddő (önmagát beporozni képtelen) fajtákat telepítünk, gondoskodjunk arról, hogy a pollenadók egy időben virágozzanak fáinkkal. A körtét teljes érettség előtt kel betakarítani. Ha túl korán szedjük le a termést, akkor még nem elég nagyok, kevésbé édesek és íztelenek a gyümölcsök. Ha túl későn szedjük le, akkor gyorsan érik a gyümölcs és kövecses szerkezetű lesz.

Bálint AndrásKárosítók:

  • A körte levélbolha (Psylla sp.) a leveleket a sejtnedvek szívogatásával károsítja. A levélbolha váladéka (ragadós mézharmat) a leveleket és a termést is befedi, ezen fekete korompenész képződik. A körte levélbolha károsításának eredményeként satnyulnak a levelek. A károsítást megakadályozhatjuk a körtefa növekedésének korlátozásával, ha csak mérsékelten öntözzük és trágyázzuk a fát. A virágzást megelőző kétszeri olajos (pl. vazelinolaj) permetezéssel késleltethetjük a kártevők tojásrakási ciklusát.
  • Bálint AndrásA tűzelhalást (Erwinia amylovora) baktérium okozza. A károsított szövetek először vizenyősek lesznek, majd gyorsan elszáradnak végül pedig megfeketednek (ezért nevezik tűzelhalásnak – na meg azért, mert a fertőzés úgy terjed, mint a futótűz). A fertőzési ponttól kezdve a betegség az ágban egyre mélyebbre hatol. Ha egyszer megfertőződik a fa, azonnal le kell vágni a beteg ágakat és el kell égetni. 20 cm-rel a beteg hajtásrész alatt kell visszavágni a hajtásokat. Permetező szerekkel nem tudjuk megakadályozni a betegség tovább terjedését az ágakban. Vegyi védekezésre a rügypattanás előtti, réztartalmú szerekkel történő permetezés javasolható.
  • Bálint AndrásA körte mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella sintina ) esetében először apró bordó-fekete foltok jelennek meg a levélen és a gyümölcsön. A foltok fokozatosan növekednek, végül 5 mm átmérőjű barna körökben elhalnak és kitöredeznek a szövetek. A foltok közepében apró, fekete, hólyagszerű képződmények jelennek meg. A levélfoltosság ellen folyamatos permetezéssel védekezhetünk (pl. rézoxiklorid, rézszulfát hatóanyagú vegyszerekkel), amit az első levelek megjelenésekor kell kezdeni és júliusban is folytatni.

Szerző/Forrás: édenkert.hu

Következő oldal »

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.