Körte növényvédelme


Az idén megjelentek a virágzáskor a bundásbogarak (Epicometis hirta) ,
melyek ellen körültekintően kell védekezni. Amennyiben nem vesszük komolyan jelenlétüket, tönkretehetik a virágokat azzal eggyütt a termésnek is búcsút mondhatunk. A frissen nyilott virágokat látogatják előszeretettel, ezért ilyenkor kell a védekezést elvégezni, méhkimélő rovarölőszerekkel. Ezekből viszont nem áll sok a rendelkezésünkre, mert vagy nem méhkimélő a szer , vagy nem viszi éppen a bundásbogat. A tiakloprid hatóanyagú szerek jöhetnek szóba, ebből pedig csak két szer van forgalomba:Calypso 480 SC, és a Biscaya.

kortelevelbolha1-jo Körtelevélbolha kártétele körtén

kortelevelbolha2-jo

Körtelevélbolha nymphai

Foto: Basf

kortelevelbolha3-jo1

Bizonyára sokunknak okoz – okozott gondot a körtelevélbolha, ám a neten nem találtam képet róla ezért azt gondolom hasznos lenne ha közzé tennék néhány képet. Ám jelenpillanatban csak egy kis probléma adódott (végre! ) hiába kerestem nem találtam a fákon egyetlen példányt sem, hogy lefényképezzem, de sebaj előbb utóbb lessz belőlük ismét (bár ne lenne!) .

Nekem is vannak körtefáim, és rendszeresen küzdök is a körtelevélbolha ellen úgy gondoltam megosztom a tapasztalataimat. 2005-ben költöztünk kertes házba és rögtön szembetaláltam magam a bolhák kérdésével. Elkeseredésemben eljutottam a fejsze élezéséig, amikor egy “jóember” segített rajtam, és mostmár én állok nyerésre a bolhákkal szemben. Amikor teljesen ellepték a körtefát a bolhák a BIOPON nevű csodaszerhez fordultam. Mielőtt valaki végigdúrná a vegyszerkatalógust a biopon a reklámokból jól ismert mosópor. Gyakorlatilag mosóporos vízzel jól el kell áztatni a gyümőlcsfát, ugyanis a mosópor leoldja a bolha által termelt ragacsos váladékot amely védelmet nyújt számára a vegyszerek ellen.Ezek után tiszta vízzel le kell mosni a fát, és miután megszáradt utánna jöhet a vegyszeres bolhaírtás. Mivel a ragacsos váladékot sikerült lemosni a fáról így már hatni fognak a vegyszerek. Én a DIMILIN+ AGROL+ kombinációra esküszöm, jól eláztatva a fát, a törzsét és a fa alatt a talajt. A permetezést 4-5 nap múlva meg kell ismételni. Ha esetleg sok a kifejlett bolha, rájuk ugyebár a DIMILIN nem igazán hat, őket meg lehet kínálni KARATE nevezetű rovarölővel.
Lehet hogy a leírt módszerem egy kicsit furcsának tűnik, de aki elég elkeseredett ahhoz hogy kipróbálja, szerintem nem fog csalódni.
(Varga István)

Tavaly, permetezés előtt, nagy sugárral , salaggal mostam le a fát. A siker közel sem volt 100%os. Úgy 2 hétre tudom kiírtani a körtelevélbolhákat, aztán megint itt vannak!

Nagyon jó ötletnek tartom a vegyszeres, mosoporos kezelést. egyenlőre fizikai kivitelét csak vmi vegyszeradagolós mosószerkezettel képzelném el. ilyennel nem rendelkezem. Ön hogyan csinálta?

Én mindenre képes lennék a kiírtásáért!
A fát nagyon sajnálnám kivágni, bár öregecske, de nagyon finom. Tavaly egy birsalmába oltottuk, ami szépen hajt. persze körtelevélbolhákkal…
(Jázmin)

Tojás-lárvastádiumok-imágó (=szárnyas, kifejlett alak). Az Actara minden táplálkozó fejlődési alak ellen hatásos, ráadásul felszívódó szer. A Decis is jó, ha nem védi az egyedet a mézharmat. A Dimilin valóban csak a lárva ellen nyújt védelmet. Az Unifosz engedélyét visszavonták. Az ön által javasolt kombináció (Actara+Dimilin+Agrol) hatásos keverék. Hogy ne vigye túlzásba az Actara használatát (rezisztencia elkerülése végett), az új egyedek megjelenésekor valóban célszerű más hatóanyagcsoportba tartozó készítményt használni, így pl. a Decist. Hatékony védelmet jelenthet a megfelelő zöldmetszés, hajtásválogatás is, különösen, ha intenzív a hajtásnövekedés. Egyébként egyes tapasztalatok szerint már csupán a nyári olajok használata eredményes lehet több alkalommal ismételt kijuttatással (pl. Velktafid R 1%-os koncentrációban).(Vétek Gábor)

A körtelevélbolha-populációk az inszekticidekkel szemben viszonylag rövid idő alatt (2-3 év) ellenállóvá válnak (Harries és Burts, 1965; Tabashnik et al., 1990), ezért szaporodásuk mértékét inszekticidek alkalmazásával sok esetben nem lehet korlátozni. Inszekticidrezisztens populációk laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyított hazai előfordulására vonatkozó adat nem áll rendelkezésünkre. Azonban az USA-ban végzett részletes vizsgálatok (Ohlendorf et al., 1991), valamint a hazai tapasztalatok egyaránt utalnak a foszforsavészter- és piretroidkészítményekkel szemben rezisztens populációk megjelenésére. Ez természetesen a körteültetvényekben alkalmazható inszekticidek kiválasztását is meghatározza és megnehezíti.

A nőstények tojásaikat a növekedésben lévő hajtások fiatal leveleire rakják, mert azok az első és a második stádiumban lévő lárvák fejlődéséhez is kedvező feltételeket biztosítanak. Az intenzív tápanyag-utánpótlás, elsősorban a nitrogénműtrágyák használata, egyes metszési eljárások valamint az öntözés eredményeként a körteültetvényekben a hajtások növekedése a nyár végéig folyamatos, és ezzel a füstösszárnyú körtelevélbolha tömeges szaporodásának egyik fontos feltétele valósul meg (Basky, 1978; Burts, 1984; Jenser, 1988).

E tényezők együttes hatásaként a füstösszárnyú körtelevélbolha káros mennyiségben szaporodik el a gyümölcsösökben, amelyekben intenzív tápanyag-utánpótlást végeznek, és a vegetációs időszak túlnyomó részében rendszeresen alkalmaznak széles hatásspektrumú inszekticideket. Tömeges elszaporodását elősegíti az a körülmény is, hogy a korán érő fajták miatt a kémiai védekezést a gyümölcsösök többségében legkésőbb augusztus közepétől szüneteltetni kell, és ilyenkor a nyár végi, őszi nemzedék egyedeinek szaporodását sem természetes ellenségei, sem az inszekticidek nem korlátozhatják (Atger és Lemoine, 1984; Burts, 1984; Jenser, 1990).

A körtefajták ellenálló képessége, illetve fogékonysága a füstösszárnyú körtelevélbolhával szemben eltérő. Többségük a szaporodása számára eltérő mértékben ugyan, de megfelelő feltételeket biztosít. A jelenleg termesztett fajták túlnyomó része ebbe a körbe tartozik. Üzemi gyümölcsösben közepesen fertőzöttnek bizonyult az Avranchesi jó Lujza, a Bosc kobak, a Hardenpont téli vajkörte, a Téli esperes, erősebben fertőződik a Papkörte és a legfogékonyabbnak bizonyult a Hardy vajkörte (Bognár és Buza, 1976). Kevés olyan fajta ismeretes, amelyen a füstösszárnyú körtelevélbolha csak mérsékelten szaporodik. Megfigyeléseink szerint erősen fertőzött környezetben is kártételmentes maradt a Kálmán-körte.

A körte integrált védelmének kialakítása – az előbbiekben ismertetetteknek megfelelően – napjainkban elsősorban a füstösszárnyú körtelevélbolha elleni környezetkímélő védekezés megoldását teszi szükségessé.

A jelenleg rendelkezésre álló rovarnövekedés-szabályozó készítmények, pl. a diflubenzuron (Dimilin) a körtelevélbolha tojásai valamint első stádiumban lévő lárvái ellen hatékonynak bizonyultak. Módszeres, jól időzített alkalmazásukkal a füstösszárnyú körtelevélbolha egyedszáma minimálisra csökkenthető. Ezt a készítményt első alkalommal a virágzás körüli időpontban célszerű kijuttatni, amikor a populáción belül a tojások és az első stádiumban lévő lárvák aránya a legmagasabb. A későbbiek folyamán júniusban, majd júliusban indokolt alkalmazása, ugyancsak a tojások és az első stádiumban lévő lárvák tömeges előfordulása idején.

Az amitráz hatóanyagú Mitac atkaölő szer a körtelevélbolha tojásait és első lárvastádiumban lévő lárváit szintén nagy hatásfokkal pusztítja. Részben a kémiai védekezés hatékonyságának fokozása, részben a füstösszárnyú körtelevélbolha-populációk diflubenzuron hatóanyagú készítményekkel szemben kialakuló rezisztenciájának megakadályozása érdekében fontos ezt a készítményt évenként egy vagy két alkalommal kijuttatni. Amennyiben más kártevő ellen nem szükséges védekezni, és a körtelevélbolha-népesség túlnyomó része érzékeny stádiumban van, például közvetlenül virágzás előtt, egymagában is hatásosan alkalmazható.

A diflubenzuron (Dimilin) és amitráz (Mitac) kombináció módszeres alkalmazásával a körtelevélbolha-populációk egyedszáma egy, legkésőbb két éven belül minimális szintre, a kártételiküszöb-érték alá csökkenthető.

Minden olyan agrotechnikai beavatkozás, ami a vízhajtások képződésének erőteljes mérséklését, annak elmaradását, a hajtásnövekedés leállását, a vegetatív és a generatív tevékenység egyensúlyának kialakulását vonja maga után, a füstösszárnyú körtelevélbolha-népesség szaporodása mértékének csökkentését eredményezi, és ezzel az integrált növényvédelem fontos elemét képezi (Burts, 1984; Jenser, 1990).

A füstösszárnyú körtelevélbolhának nagyszámú ragadozója van, amelyek közül a legjelentősebbnek a ragadozó poloskafajok (Anthocoris spp.) és a katicabogarak (Coccinellidae) bizonyultak (Herard, 1986; Severin et al., 1974). Amennyiben a körteültetvényben alkalmazott növényvédő szerek ezeket nem pusztítják el, betelepülésüket nem akadályozzák meg, a füstösszárnyú körtelevélbolha-népességek szaporodását kellő hatékonysággal korlátozhatják.


Bálint AndrásA körtét (Pyrus communis) kevesebbszer kell permetezni, mint a barackot, szilvát vagy az almát. A fa koronaformája egyszerűen alakítható (legtöbbször az a célunk, hogy a kis kertben is jól érezze magát). Napos, jól szellőző helyre, közepes termékenységű, jó vízáteresztő-képességű talajra telepítsük. Ha önmeddő (önmagát beporozni képtelen) fajtákat telepítünk, gondoskodjunk arról, hogy a pollenadók egy időben virágozzanak fáinkkal. A körtét teljes érettség előtt kel betakarítani. Ha túl korán szedjük le a termést, akkor még nem elég nagyok, kevésbé édesek és íztelenek a gyümölcsök. Ha túl későn szedjük le, akkor gyorsan érik a gyümölcs és kövecses szerkezetű lesz.

Bálint AndrásKárosítók:

  • A körte levélbolha (Psylla sp.) a leveleket a sejtnedvek szívogatásával károsítja. A levélbolha váladéka (ragadós mézharmat) a leveleket és a termést is befedi, ezen fekete korompenész képződik. A körte levélbolha károsításának eredményeként satnyulnak a levelek. A károsítást megakadályozhatjuk a körtefa növekedésének korlátozásával, ha csak mérsékelten öntözzük és trágyázzuk a fát. A virágzást megelőző kétszeri olajos (pl. vazelinolaj) permetezéssel késleltethetjük a kártevők tojásrakási ciklusát.
  • Bálint AndrásA tűzelhalást (Erwinia amylovora) baktérium okozza. A károsított szövetek először vizenyősek lesznek, majd gyorsan elszáradnak végül pedig megfeketednek (ezért nevezik tűzelhalásnak – na meg azért, mert a fertőzés úgy terjed, mint a futótűz). A fertőzési ponttól kezdve a betegség az ágban egyre mélyebbre hatol. Ha egyszer megfertőződik a fa, azonnal le kell vágni a beteg ágakat és el kell égetni. 20 cm-rel a beteg hajtásrész alatt kell visszavágni a hajtásokat. Permetező szerekkel nem tudjuk megakadályozni a betegség tovább terjedését az ágakban. Vegyi védekezésre a rügypattanás előtti, réztartalmú szerekkel történő permetezés javasolható.
  • Bálint AndrásA körte mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella sintina ) esetében először apró bordó-fekete foltok jelennek meg a levélen és a gyümölcsön. A foltok fokozatosan növekednek, végül 5 mm átmérőjű barna körökben elhalnak és kitöredeznek a szövetek. A foltok közepében apró, fekete, hólyagszerű képződmények jelennek meg. A levélfoltosság ellen folyamatos permetezéssel védekezhetünk (pl. rézoxiklorid, rézszulfát hatóanyagú vegyszerekkel), amit az első levelek megjelenésekor kell kezdeni és júliusban is folytatni.

Szerző/Forrás: édenkert.hu


1. Egérfül levélmérettöl zöldbimbós állapotig végezzük el a tavaszi megtisztító kezelést:

A korai védekezés megtizedeli a már kikelt levéltetü ösanyákat, elpusztítja a lárva alakban áttelelt sodrómoly és ilonca lárvákat. Tiszta alapokat teremt a virágzás utáni szelektív kártevők elleni szerek alkalmazásához.

Basudin 600 EW 1,5 l/ha ( III. kategóriás bárki által megvásárolható)

2. Sziromhullás után aknázómolyok, almamoly ellen már bevethetjük a hasznos szervezeteket (katicabogár, fátyolka, atkász böde, ragadozó atkák, stb.) kímélő spaciális hatásmódó Insegart vagy Match-et. Amennyiben elmaradt a zöldbimbós állapotban javasolt kezelés akkor a

Insegar 0,6 kg/ha szükséges
Egyébbként elegendő Insegar 0,3 kg/ha vagy a Match dózisa 0,6 l/ha

Sziromhullás után csak levéltetvek és aknázómolyok ellen az Actara is alkalmazható 250 g/ha ill. 2,5 g/10 l vízbe dózisban.

A továbbiakban 8-10 nap múlva kell 1-2 alkalommal megismételni a permetezést az alacsonyabb dózissal a lombozat és a termés növekedése védelme végett. Kiemelendő, hogy az Insegar jelentös mellékhatására is számíthatunk a kaliforniai pajzstetü ellen. Match használata esetén a dózis 0.6 l/ha

Levéltetvek ellen lehetőleg megjelenésük kezdetén bevethetjük a 2000-ben forgalomba hozott hosszú hatástartamú és felszívódó hatóanyagú

Actara 25 WG 160 g/ha dózisban.(16 g/100 l vízben + nedvesítőszer)

Az Actara hatékony minden almán, körtén károsító levéltetű faj ellen. Felszívódó hatóanyaga eléri a rejtett helyen szívogató levéltetveket is, hosszú hatástartamának köszönhetően pedig a napokkal később érkező levéltetveket is képes elpusztítani.

Körte kártevők elleni védelme
Molykártevők ellen hatékony az almában leírt javaslat de a körtelevélbolha miatt több kezelés szükséges.

A körtelevélbolha kezdeti felszaporodás fékezésére használjuk már virágzás előtt

Match 050 EC 0,8 l/ha-os dózisát

majd virágzás után molykártevök ellen alkalmazott két Insegar+ Actara kezeléssel meggátolhatjuk a felszaporodásukat.
Az atkák és tripszek ellen engedélyezett

Vertimec 050 EC-t körtelevélbolha ellen 0,75 l/ha-os

dózisban alkalmazható virágzás után az első körtelevélbolhák észlelésekor. A Vertimec mással nem keverhető szer, esti órákban, önállóan és nagyobb vízmennyiséggel kell kipermetezni mint a gombaölő szereket. Összeségében az itt leírt technológia nagyfokú biztonságot nyújt az alma és körte kártevöi ellen.

Körtetermesztésünket sokáig nem veszélyeztette a körte-levélbolhák kártétele. Az utóbbi néhány évtizedben (de főleg az elmúlt 15 évben) azonban igen felszaporodtak, és a termesztést teljesen ellehetetlenítették.

A körte-levélbolhák petéik tömeges lerakásával, majd a kikelő lárvák és imágók szívogatásával erősen visszavetik a körtefák fejlődését. A kártevő táplálkozása során a számára emészthetetlen tápanyagokat kiválasztja, ez az ún. mézharmat, ami egy ragacsos, nagy cukortartalmú anyag. Ez a mézharmat beborítja a leveleket, melyeket ezután szívesen látogatják a hangyák, méhek, darazsak. Később megtelepszik rajta a korompenész, ami a növény fotoszintézisét gátolja. Nagyfokú károsítás következtében a levelek és a gyümölcsök idő elött lehullanak, a megmaradó gyümölcsök minősége, kereskedelmi értéke is nagyban csökken. Közvetett kártételként a levélbolhák vírusközvetítő szerepét is meg kell említeni, amivel főleg faiskolákban okoz számottevő kárt.

A körtét három levélbolha faj károsítja, a közönséges körte-levélbolha, a nagy körte-levélbolha, és a füstösszárnyú körte-levélbolha. A levélbolhák kb. 1–4 mm testhosszúságú rovarok, melyek a kabócákra, levéltetvekre emlékeztetnek. Hátsó ugrásra módosult lábaikkal és szárnyaikkal igen gyors helyváltoztatásra képesek.

A Füstösszárnyú körte-levélbolha a három faj közül a legjelentősebb. Évente több nemzedék (5–6) követi egymást. A fajnak két, jól elkülöníthető alakja ismert: a nyári és a téli alak.

A téli alak kéregrepedésekben, lehullott levelek védelmében telel. Tél végén — tavasz elején igen korán előjönnek telelőhelyükről; már az első napsütétes időben, mikor a hőmérséklet 5 oC fölé emelkedik, imágók jelennek meg a hajtásokon. Nem sokkal később párosodnak, majd megkezdik a tojásrakást.

A tömeges petézés a rügypattanás után 10–15 nappal történik. A petéket először a rügyekre, termőkalácsokra és a vékony vesszőkre, majd később a fiatal levelekre, virágokra helyezik, de tömeges elszaporodásukkor már a vázágakon is megfigyelhetők a tojások. A lárvák kelése legtöbbször virágzás előtt kezdődik. A fiatal lárvák az első lombleveleken, majd virágzáskor a körte virágain szívogatnak. A két lárvastádiumot három nimfastádium követi, és virágzás után megjelennek az első nyári nemzedék imágói (kifejlett egyedei). Egy-egy nemzedék kifejlődéséhez a hőmérséklettől függően 26–41, nyáron átlagosan 30 nap szükséges. A nőstények igen nagy számú (több száz) tojást képesek lerakni minden nemzedékben, emiatt — beavatkozás nélkül — igen gyors felszaporodásra számíthatunk. A peteprodukció minden esetben erősen függ az ökológiai és egyéb környezeti viszonyoktól. Az áttelelő téli alak imágói szeptemberben fejlődnek ki.

A körtefajták fogékonysága eltérő.

A kártevő előnyben részesíti a Hardy és a Diel vajkörte fajtákat, míg pl. a Hardenpont téli vajkörtét kevésbé károsítja.

A körte-levélbolha elleni védekezés összetett feladat. A kártevő felszaporodásának kedvez a sűrű koronarendszer, a sok vízhajtás jelenléte, ezért fontos az év közbeni hajtásválogatás elvégzése. Az elmúlt években a levélbolhák természetes ellenségeit különböző növényvédő szerekkel elpusztítottuk, ez is közrejátszik a felszaporodásukban. Az ültetvény gyommentesen tartása is lényeges.

A vegyszeres védekezésnél a lemosó permetezésnek nagy jelentősége van a felszaporodás késleltetésében, mivel ezzel a lerakott tojások nagy részét elpusztítjuk. Június végén már csak a későbbi nemzedékek ellen tudunk védekezni. Ha a kártevő már nagy mértékben felszaporodott, akkor többszöri kezeléssel is csak részleges eredményt tudunk elérni — de ezt is el kell végezni a még nagyobb kártétel megelőzése érdekében.

Ha nagyfokú a mézharmat képződés — ami megvédi a kártevőt a vegyszerek hatásától –, akkor vazelinolaj tartalmú hatásfokozót (Agrol Plusz) kell hozzáadni a permetszerhez a jobb hatás érdekében. Felhasználható készítmények közül a piretroid hatóanyagú szerek az imágók ellen hatásosak, sajnos a hasznos élő szervezeteket is elpusztítják, és hatástartamuk rövid. Ilyen készítmény a Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC, Decis WST, Fendona 10 EC, Karate 5 EC, Ripcord 20 EC. A szerves foszforsavészterek az imágókat és a fiatal lárvákat pusztítják, hosszabb hatástartamúak, de a melegvérűekre, valamint a hasznos élő szervezetekre mérgezőek. Ilyen készítmény a Cyren EC, Dimecron 50, Pyrinex 48 EC, Suprathion 20 EC. Két hatóanyag gyári kombinációja a Nurelle D.

Egy más hatóanyag csoportba tartozó szer a Mospilan 20 SP, amely felszívódó, hosszú hatástartamú, és nagyon jó hatékonyságú. A kitinszintézisgátló készítmények a lárvák vedlését akadályozzák meg. Kontakt hatásúak, a kipermetezéskor nagyon jó fedettséget kell biztosítani, és Agrol Plusz-t mindenképpen keverjünk hozzá. Ilyen szerek a Dimilin 25 WP, Ekos 100 EC, Nomolt 15 SC, Cascade 5 EC. A kitinszintézisgátló készítmények környezetetkímélő szerek.

A körte-levélbolha elleni védekezéssel most már csak csökkenteni tudjuk a kárt, de fontos cél a jövő évi felszaporodás megelőzése az áttelelő nemzedék gyérítésével.

szabó

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.