Pachams Triumf körtét népszerűsítem…

Az újvidéki televízió  “Barázda” című műsorában bemutatott riportot a körtésünkről a 23-ik perctől tekintheted meg.

 

A körtefa  lemosó permetezése célszerű és kifejezetten ajánlott. Erre a célra 3 százalékos bordói levet használjunk, amely igen hasznos például a varasodás betegség ellen. Mielőtt azonban nekilátnánk a lemosó permetezésnek, távolítsuk el a fán maradt leveleket, gyümölcsmúmiákat, nehogy fertőző gócokat hagyjunk a növényen.

Érdemes eltávolítani a leveleket a gyümölcsfák alól, mert áttelelhetnek közöttük a különféle betegségek kórokozói, amelyek azután tavasszal ismét megfertőzhetik a fáinkat. Legjobb a talajba dolgozni, vagy összegyűjteni és eltávolítani a fák alól.

Az idősebb gyümölcsfák törzsét, valamint az alsó koronaágak törzs felőli oldalát általában tavasszal szokták kaparóval, drótkefével lekaparni, megtisztogatni, de akinek van rá ideje, s energiája, most is elvégezheti ezt a munkát. Az elhalt kéregrészek eltávolításával megfiatalítjuk a fa törzsét, s egyben felszámolhatjuk azokat a búvóhelyeket, ahol a kártevők áttelelhetnek, lerakhatják a petéiket, lárváikat. Arra azonban vigyázzunk, hogy csak az elhalt részeket távolítsuk el, ne sértsük meg a fa „zöld” részét, ahol a nedvkeringés zajlik. Ne feledjük munka után összegyűjteni és elégetni a kaparékot.

Viszont akár kapartunk, akár nem, érdemes ilyenkor sűrű oltottmész-tejet készíteni, melybe tetszés szerint tehetünk egy evőkanál bordói port és kénport is. Az oldattal a koronanyakig meszeljük le a fatörzseket. Miért fantasztikus dolog a meszelés, amelyet már dédapáink is alkalmaztak? Mindenekelőtt azért, mert a mész fertőtlenít. Ennél is lényegesebb azonban, hogy fehér színű anyagról van szó, s így visszaveri a napsugarakat. Főleg januárban és februárban fordul elő gyakran, hogy az enyhébb nappalokon a fák déli része a napsütés hatására felmelegszik, míg a belsejük, s az északi oldal fagypont alatt vagy a körüli hőmérsékleten marad. A kialakuló jelentős hőmérsékletkülönbség hatására a törzs, a vastagabb ágak kérge megrepedezik, megpattan, néha súlyos, mély sebek keletkeznek, melyek azután akadályozzák a fát a fejlődésben, fertőzések forrásaivá válhatnak. A napsugarakat visszaverő mész hatására azonban nem alakul ki annyira jelentős hőmérsékletkülönbség a növényen belül, s így az a sebektől is megmenekül.

A gyümölcsfákat háromévenként, gyenge minőségű talajokon legalább kétévenként trágyázzuk meg szerves trágyával.

A sok öntözés következtében a talaj tömörödött lesz, ezért érdemes talajlazítóval a sorok közét lazítani, hogy a csapadékvíz, öntözővíz , tápanyag eljusson a mélyebb rétegekbe, porózusabb legyen a talaj, ezzel elősegítve a fák számára a a tápanyagszállítást. Nem baj ha a gyökereket is kicsit megsértjük, így serkentve a fát a termőre fordulásra.  Néhány évente elég elvégezni ezt a műveletet.

A rágcsálók ellen is védekezzünk, mert nagy kárt tesznek a fák gyökereiben.

 

 

A Káliszappan jelentősen javítja a mézharmatot termelő kártevők -levéltetvek, körtelevélbolha stb. elleni vegyszeres védekezések hatékonyságát, mert a szappan feloldja és – nagy permetlémennyiség kijuttatása esetén – bizonyos mértékig lemossa a levelekről a mézharmatot, így nő a kártevők kitettsége a vegyszerekkel szemben. Évszázados tapasztalat, hogy a káliszappanos permetlé hatékonyan gyéríti a már említett kártevők (levéltetvek, pajzstetvek, takácsatkák és tripszek) egyedszámát. Ez a hatás mindenekelőtt a korai fejlődési alakokkal (tojás, lárva) szemben figyelhető meg. A káliszappan ugyanis a rovarkártevők kitinvázát védő viaszréteget is fellazítja, ezért azok érzékenyebbé válnak a rovarölőszerekkel szemben.

Felhasználható valamennyi növényi kultúrában rovar- és gombaölő szerek tapadásfokozó anyagaként 0,5-1,0 %-os koncentrációban. Szobai, kerti dísznövények lemosására 1 %-os oldattal, ruhával, szivaccsal, vagy más eszközzel pl. kézi porlasztóval kijuttatva. Kézi porlasztó használata esetén ügyelni kell arra, hogy a levél fonáki részére, fás részekre, valamint más nehezen hozzáférhető helyekre is kerüljön áztatás szerűen permetlé. Körtelevélbolha elleni védekezéseknél oldja a levélbolhák által ürített ragadós mézharmatot. Erős vízsugárral, nagy lémennyiséggel történő kezelés esetén lemossa a körtelevélbolha tojásainak egy részét is.

Találtam🙂 diákoknak volt feladat:

A mészkénlé lisztharmat és pajzstetvek ellen használható téli permetezésre rügyfakadás elõtt.
Készítése: 20 g frissen égetett meszet (CaO) 500 cm3-es fõzõpohárban 40 cm3 vízzel óvatosan megoltunk. A CaO +  H2O ® Ca(OH)2 reakció erõsen exoterm, ezért ajánlott védõszemüveg használata. A keletkezett oltott mészhez kis
részletekben állandó keverés mellett 40 g kénport adagolunk, majd 160 cm3 vízzel hígítsuk.                         Mennyiségeket 100-al érdemes szorozni, hogy kapjunk is permetszert🙂 1000cm3 =1 l

A bordói lét a szõlõ gombák okozta betegségei ellen használják a levelek permetezésére.
Készítése: 0,5 g kristályos rézszulfátot 100 cm3 vízben oldjunk. Indikátor papírral
ellenõrizzük kémhatását. Egy másik fõzõpohárba öntsünk 50 cm3 telített
meszesvízet. Ebbõl töltsünk a rézszulfát oldathoz, míg annak savas kémhatása
megszûnik. Azután folytassuk a meszesvíz adagolását az elegy gyengén lúgossá válásáig. Az így képzõdött elegyet nevezik bordói lének. A semlegesítési mûvelet
során a vízben rosszul oldódó réz-hidroxid finomeloszlású csapadék formájában
keletkezik és a levelek felületén, ahhoz jól tapadva a légköri szén-dioxid hatására
réz-karbonáttá alakul. Ez a tényleges gombaölõ szer.
Rézszulfát oldatot közvetlenül nem ajánlott permetként használni, mert
könnyen lepereg a növény felületérõl. A levélen megmaradt mennyiség savas
kémhatása eredményeként a levelek károsodását okozza.

7 éves a körtésünk,  nagyon szeretem az ültetvényt, a termést is mert szerintem a legjobb körtefajtát sikerült  kiválasztani az ültetvény létesítésekor, ám van egy nagy szomorúságom mely évről évre jobban és jobban elkedvtelenít az ültetvénytől és maga a lelkesedésem is alábbhagy, ennek oka pedig a  lopások sorozata  a gyümölcsösben. Be van kerítve, riasztózva az egész kerítés, itt van a házunk mögött, úgymond itt van a szánkban az egész és a lopók már megszégyenítenek bennünket, hogy nem vagyunk képesek megvédeni a gyümölcsöst a terméssel együtt, de ez van, volt eddig ha az illetékeseknek hiába jelentjük fel őket mégsem intézkednek….

IMG_0234

Idén az időjárási feltételek olyanok voltak nálunk Vajdaságban, hogy a körte ültetvényre részben megfeleltek amit a körte levél bolhát illette, részben viszont a hideg, esős, ködös idő miatt a tavasszal a már megkötött termés hullását idézte elő, ami egyben termés ritkításnak is nevezhető. Idén mi nem sok permetet szórtunk ki az ültetvényre, és a körtelevélbolhákkal sem volt különösebb gondunk, hiszen ez a káros fajta nagyon nem kedveli az esős hűvös időt. Ami a termés mennyiséget illeti mondhatom hogy lehetne jóval jobb is, viszont a körték nagyon szépek, 90% -a első osztályú.

Megfigyeltem, hogy azokon a területeken ahol az ültetvény közelében folyó, tó, vagy valamilyen víz párologtató van nagy területen, olyan mikroklímát teremt a körte számára amely igencsak kedvező a termés kötödésre, termés minőségére, nagyságára, megóvására a hideg ellen, de akár az aroma kialakulására is vagy a termés színezetére is, ugyanis sokkal szebb pirosabb a napos oldala pl. a Vilmoskörtének ilyen területeken.