A körtefa  lemosó permetezése célszerű és kifejezetten ajánlott. Erre a célra 3 százalékos bordói levet használjunk, amely igen hasznos például a varasodás betegség ellen. Mielőtt azonban nekilátnánk a lemosó permetezésnek, távolítsuk el a fán maradt leveleket, gyümölcsmúmiákat, nehogy fertőző gócokat hagyjunk a növényen.

Érdemes eltávolítani a leveleket a gyümölcsfák alól, mert áttelelhetnek közöttük a különféle betegségek kórokozói, amelyek azután tavasszal ismét megfertőzhetik a fáinkat. Legjobb a talajba dolgozni, vagy összegyűjteni és eltávolítani a fák alól.

Az idősebb gyümölcsfák törzsét, valamint az alsó koronaágak törzs felőli oldalát általában tavasszal szokták kaparóval, drótkefével lekaparni, megtisztogatni, de akinek van rá ideje, s energiája, most is elvégezheti ezt a munkát. Az elhalt kéregrészek eltávolításával megfiatalítjuk a fa törzsét, s egyben felszámolhatjuk azokat a búvóhelyeket, ahol a kártevők áttelelhetnek, lerakhatják a petéiket, lárváikat. Arra azonban vigyázzunk, hogy csak az elhalt részeket távolítsuk el, ne sértsük meg a fa „zöld” részét, ahol a nedvkeringés zajlik. Ne feledjük munka után összegyűjteni és elégetni a kaparékot.

Viszont akár kapartunk, akár nem, érdemes ilyenkor sűrű oltottmész-tejet készíteni, melybe tetszés szerint tehetünk egy evőkanál bordói port és kénport is. Az oldattal a koronanyakig meszeljük le a fatörzseket. Miért fantasztikus dolog a meszelés, amelyet már dédapáink is alkalmaztak? Mindenekelőtt azért, mert a mész fertőtlenít. Ennél is lényegesebb azonban, hogy fehér színű anyagról van szó, s így visszaveri a napsugarakat. Főleg januárban és februárban fordul elő gyakran, hogy az enyhébb nappalokon a fák déli része a napsütés hatására felmelegszik, míg a belsejük, s az északi oldal fagypont alatt vagy a körüli hőmérsékleten marad. A kialakuló jelentős hőmérsékletkülönbség hatására a törzs, a vastagabb ágak kérge megrepedezik, megpattan, néha súlyos, mély sebek keletkeznek, melyek azután akadályozzák a fát a fejlődésben, fertőzések forrásaivá válhatnak. A napsugarakat visszaverő mész hatására azonban nem alakul ki annyira jelentős hőmérsékletkülönbség a növényen belül, s így az a sebektől is megmenekül.

A gyümölcsfákat háromévenként, gyenge minőségű talajokon legalább kétévenként trágyázzuk meg szerves trágyával.

A sok öntözés következtében a talaj tömörödött lesz, ezért érdemes talajlazítóval a sorok közét lazítani, hogy a csapadékvíz, öntözővíz , tápanyag eljusson a mélyebb rétegekbe, porózusabb legyen a talaj, ezzel elősegítve a fák számára a a tápanyagszállítást. Nem baj ha a gyökereket is kicsit megsértjük, így serkentve a fát a termőre fordulásra.  Néhány évente elég elvégezni ezt a műveletet.

A rágcsálók ellen is védekezzünk, mert nagy kárt tesznek a fák gyökereiben.

 

 

A Káliszappan jelentősen javítja a mézharmatot termelő kártevők -levéltetvek, körtelevélbolha stb. elleni vegyszeres védekezések hatékonyságát, mert a szappan feloldja és – nagy permetlémennyiség kijuttatása esetén – bizonyos mértékig lemossa a levelekről a mézharmatot, így nő a kártevők kitettsége a vegyszerekkel szemben. Évszázados tapasztalat, hogy a káliszappanos permetlé hatékonyan gyéríti a már említett kártevők (levéltetvek, pajzstetvek, takácsatkák és tripszek) egyedszámát. Ez a hatás mindenekelőtt a korai fejlődési alakokkal (tojás, lárva) szemben figyelhető meg. A káliszappan ugyanis a rovarkártevők kitinvázát védő viaszréteget is fellazítja, ezért azok érzékenyebbé válnak a rovarölőszerekkel szemben.

Felhasználható valamennyi növényi kultúrában rovar- és gombaölő szerek tapadásfokozó anyagaként 0,5-1,0 %-os koncentrációban. Szobai, kerti dísznövények lemosására 1 %-os oldattal, ruhával, szivaccsal, vagy más eszközzel pl. kézi porlasztóval kijuttatva. Kézi porlasztó használata esetén ügyelni kell arra, hogy a levél fonáki részére, fás részekre, valamint más nehezen hozzáférhető helyekre is kerüljön áztatás szerűen permetlé. Körtelevélbolha elleni védekezéseknél oldja a levélbolhák által ürített ragadós mézharmatot. Erős vízsugárral, nagy lémennyiséggel történő kezelés esetén lemossa a körtelevélbolha tojásainak egy részét is.

Találtam🙂 diákoknak volt feladat:

A mészkénlé lisztharmat és pajzstetvek ellen használható téli permetezésre rügyfakadás elõtt.
Készítése: 20 g frissen égetett meszet (CaO) 500 cm3-es fõzõpohárban 40 cm3 vízzel óvatosan megoltunk. A CaO +  H2O ® Ca(OH)2 reakció erõsen exoterm, ezért ajánlott védõszemüveg használata. A keletkezett oltott mészhez kis
részletekben állandó keverés mellett 40 g kénport adagolunk, majd 160 cm3 vízzel hígítsuk.                         Mennyiségeket 100-al érdemes szorozni, hogy kapjunk is permetszert🙂 1000cm3 =1 l

A bordói lét a szõlõ gombák okozta betegségei ellen használják a levelek permetezésére.
Készítése: 0,5 g kristályos rézszulfátot 100 cm3 vízben oldjunk. Indikátor papírral
ellenõrizzük kémhatását. Egy másik fõzõpohárba öntsünk 50 cm3 telített
meszesvízet. Ebbõl töltsünk a rézszulfát oldathoz, míg annak savas kémhatása
megszûnik. Azután folytassuk a meszesvíz adagolását az elegy gyengén lúgossá válásáig. Az így képzõdött elegyet nevezik bordói lének. A semlegesítési mûvelet
során a vízben rosszul oldódó réz-hidroxid finomeloszlású csapadék formájában
keletkezik és a levelek felületén, ahhoz jól tapadva a légköri szén-dioxid hatására
réz-karbonáttá alakul. Ez a tényleges gombaölõ szer.
Rézszulfát oldatot közvetlenül nem ajánlott permetként használni, mert
könnyen lepereg a növény felületérõl. A levélen megmaradt mennyiség savas
kémhatása eredményeként a levelek károsodását okozza.

7 éves a körtésünk,  nagyon szeretem az ültetvényt, a termést is mert szerintem a legjobb körtefajtát sikerült  kiválasztani az ültetvény létesítésekor, ám van egy nagy szomorúságom mely évről évre jobban és jobban elkedvtelenít az ültetvénytől és maga a lelkesedésem is alábbhagy, ennek oka pedig a  lopások sorozata  a gyümölcsösben. Be van kerítve, riasztózva az egész kerítés, itt van a házunk mögött, úgymond itt van a szánkban az egész és a lopók már megszégyenítenek bennünket, hogy nem vagyunk képesek megvédeni a gyümölcsöst a terméssel együtt, de ez van, volt eddig ha az illetékeseknek hiába jelentjük fel őket mégsem intézkednek….

IMG_0234

Idén az időjárási feltételek olyanok voltak nálunk Vajdaságban, hogy a körte ültetvényre részben megfeleltek amit a körte levél bolhát illette, részben viszont a hideg, esős, ködös idő miatt a tavasszal a már megkötött termés hullását idézte elő, ami egyben termés ritkításnak is nevezhető. Idén mi nem sok permetet szórtunk ki az ültetvényre, és a körtelevélbolhákkal sem volt különösebb gondunk, hiszen ez a káros fajta nagyon nem kedveli az esős hűvös időt. Ami a termés mennyiséget illeti mondhatom hogy lehetne jóval jobb is, viszont a körték nagyon szépek, 90% -a első osztályú.

Megfigyeltem, hogy azokon a területeken ahol az ültetvény közelében folyó, tó, vagy valamilyen víz párologtató van nagy területen, olyan mikroklímát teremt a körte számára amely igencsak kedvező a termés kötödésre, termés minőségére, nagyságára, megóvására a hideg ellen, de akár az aroma kialakulására is vagy a termés színezetére is, ugyanis sokkal szebb pirosabb a napos oldala pl. a Vilmoskörtének ilyen területeken.

 

Idén hét éve annak, hogy telepítettük a körtést főleg Packhams triumph fajtával, de van Vilmos körte  is porzónak. Ami a Pachams triumph fajtát illeti, teljes felelősséggel állítom, hogy ettől a fajtától jobb körte nincs, bár tudom, hogy  a legtöbbünk a sajátját dicséri, de nálam nem ez a helyzet, hiszen kísérletet végeztem arra vonatkozólag, hogy a fogyasztók ismerik -e, és mennyire vannak megelégedve vele. Nos az eredmények megdöbbentőek, hiszen a fogyasztók legtöbbje csak a Vilmos körtét ismeri, sőt azt sem, csak a nevét, majd ha kóstolja  nem ismeri fel ( tisztelet a kivételnek).  A Pachams triumph-ról nem is hallott, de  kóstolás után lenyűgözőnek találják, és a legtöbbjük  ilyen kiváló körtét  még nem kóstolt. Kicsit a lédússágra panaszkodtak, mert oda kell figyelni a ruházatra….

Ha tudnánk hol esünk el akkor előtte leülnénk…. igen mondják, mi pedig védekezünk fagykár ellen, mert mód ugye van rá csak éppen nem végezzük el! Most  pedig  számolgatjuk a gyümölcsöt a fákon imitt amott találunk is 1-1-et és mérgelődünk, hogy  ha tudtam volna akkor biz most milyen jó lenne, de hiába. A  keserű tény az, hogy idén nem eszünk körtét még kóstolóba sem eleget sajnos!A  fák nagyon szépen fejlődtek idén öt évesek, jó kondícióban vannak, egészségesek. Néhány ág fagykárt  szenvedett, de elenyésző mértékben.

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.