Körte növényvédelme


A körtefa  lemosó permetezése célszerű és kifejezetten ajánlott. Erre a célra 3 százalékos bordói levet használjunk, amely igen hasznos például a varasodás betegség ellen. Mielőtt azonban nekilátnánk a lemosó permetezésnek, távolítsuk el a fán maradt leveleket, gyümölcsmúmiákat, nehogy fertőző gócokat hagyjunk a növényen.

Érdemes eltávolítani a leveleket a gyümölcsfák alól, mert áttelelhetnek közöttük a különféle betegségek kórokozói, amelyek azután tavasszal ismét megfertőzhetik a fáinkat. Legjobb a talajba dolgozni, vagy összegyűjteni és eltávolítani a fák alól.

Az idősebb gyümölcsfák törzsét, valamint az alsó koronaágak törzs felőli oldalát általában tavasszal szokták kaparóval, drótkefével lekaparni, megtisztogatni, de akinek van rá ideje, s energiája, most is elvégezheti ezt a munkát. Az elhalt kéregrészek eltávolításával megfiatalítjuk a fa törzsét, s egyben felszámolhatjuk azokat a búvóhelyeket, ahol a kártevők áttelelhetnek, lerakhatják a petéiket, lárváikat. Arra azonban vigyázzunk, hogy csak az elhalt részeket távolítsuk el, ne sértsük meg a fa „zöld” részét, ahol a nedvkeringés zajlik. Ne feledjük munka után összegyűjteni és elégetni a kaparékot.

Viszont akár kapartunk, akár nem, érdemes ilyenkor sűrű oltottmész-tejet készíteni, melybe tetszés szerint tehetünk egy evőkanál bordói port és kénport is. Az oldattal a koronanyakig meszeljük le a fatörzseket. Miért fantasztikus dolog a meszelés, amelyet már dédapáink is alkalmaztak? Mindenekelőtt azért, mert a mész fertőtlenít. Ennél is lényegesebb azonban, hogy fehér színű anyagról van szó, s így visszaveri a napsugarakat. Főleg januárban és februárban fordul elő gyakran, hogy az enyhébb nappalokon a fák déli része a napsütés hatására felmelegszik, míg a belsejük, s az északi oldal fagypont alatt vagy a körüli hőmérsékleten marad. A kialakuló jelentős hőmérsékletkülönbség hatására a törzs, a vastagabb ágak kérge megrepedezik, megpattan, néha súlyos, mély sebek keletkeznek, melyek azután akadályozzák a fát a fejlődésben, fertőzések forrásaivá válhatnak. A napsugarakat visszaverő mész hatására azonban nem alakul ki annyira jelentős hőmérsékletkülönbség a növényen belül, s így az a sebektől is megmenekül.

A gyümölcsfákat háromévenként, gyenge minőségű talajokon legalább kétévenként trágyázzuk meg szerves trágyával.

A sok öntözés következtében a talaj tömörödött lesz, ezért érdemes talajlazítóval a sorok közét lazítani, hogy a csapadékvíz, öntözővíz , tápanyag eljusson a mélyebb rétegekbe, porózusabb legyen a talaj, ezzel elősegítve a fák számára a a tápanyagszállítást. Nem baj ha a gyökereket is kicsit megsértjük, így serkentve a fát a termőre fordulásra.  Néhány évente elég elvégezni ezt a műveletet.

A rágcsálók ellen is védekezzünk, mert nagy kárt tesznek a fák gyökereiben.

 

 

Találtam:) diákoknak volt feladat:

A mészkénlé lisztharmat és pajzstetvek ellen használható téli permetezésre rügyfakadás elõtt.
Készítése: 20 g frissen égetett meszet (CaO) 500 cm3-es fõzõpohárban 40 cm3 vízzel óvatosan megoltunk. A CaO +  H2O ® Ca(OH)2 reakció erõsen exoterm, ezért ajánlott védõszemüveg használata. A keletkezett oltott mészhez kis
részletekben állandó keverés mellett 40 g kénport adagolunk, majd 160 cm3 vízzel hígítsuk.                         Mennyiségeket 100-al érdemes szorozni, hogy kapjunk is permetszert:) 1000cm3 =1 l

A bordói lét a szõlõ gombák okozta betegségei ellen használják a levelek permetezésére.
Készítése: 0,5 g kristályos rézszulfátot 100 cm3 vízben oldjunk. Indikátor papírral
ellenõrizzük kémhatását. Egy másik fõzõpohárba öntsünk 50 cm3 telített
meszesvízet. Ebbõl töltsünk a rézszulfát oldathoz, míg annak savas kémhatása
megszûnik. Azután folytassuk a meszesvíz adagolását az elegy gyengén lúgossá válásáig. Az így képzõdött elegyet nevezik bordói lének. A semlegesítési mûvelet
során a vízben rosszul oldódó réz-hidroxid finomeloszlású csapadék formájában
keletkezik és a levelek felületén, ahhoz jól tapadva a légköri szén-dioxid hatására
réz-karbonáttá alakul. Ez a tényleges gombaölõ szer.
Rézszulfát oldatot közvetlenül nem ajánlott permetként használni, mert
könnyen lepereg a növény felületérõl. A levélen megmaradt mennyiség savas
kémhatása eredményeként a levelek károsodását okozza.

Az idén megjelentek a virágzáskor a bundásbogarak (Epicometis hirta) ,
melyek ellen körültekintően kell védekezni. Amennyiben nem vesszük komolyan jelenlétüket, tönkretehetik a virágokat azzal eggyütt a termésnek is búcsút mondhatunk. A frissen nyilott virágokat látogatják előszeretettel, ezért ilyenkor kell a védekezést elvégezni, méhkimélő rovarölőszerekkel. Ezekből viszont nem áll sok a rendelkezésünkre, mert vagy nem méhkimélő a szer , vagy nem viszi éppen a bundásbogat. A tiakloprid hatóanyagú szerek jöhetnek szóba, ebből pedig csak két szer van forgalomba:Calypso 480 SC, és a Biscaya.

kortelevelbolha1-jo Körtelevélbolha kártétele körtén

kortelevelbolha2-jo

Körtelevélbolha nymphai

Foto: Basf

kortelevelbolha3-jo1

Bizonyára sokunknak okoz – okozott gondot a körtelevélbolha, ám a neten nem találtam képet róla ezért azt gondolom hasznos lenne ha közzé tennék néhány képet. Ám jelenpillanatban csak egy kis probléma adódott (végre! ) hiába kerestem nem találtam a fákon egyetlen példányt sem, hogy lefényképezzem, de sebaj előbb utóbb lessz belőlük ismét (bár ne lenne!) .

Nekem is vannak körtefáim, és rendszeresen küzdök is a körtelevélbolha ellen úgy gondoltam megosztom a tapasztalataimat. 2005-ben költöztünk kertes házba és rögtön szembetaláltam magam a bolhák kérdésével. Elkeseredésemben eljutottam a fejsze élezéséig, amikor egy “jóember” segített rajtam, és mostmár én állok nyerésre a bolhákkal szemben. Amikor teljesen ellepték a körtefát a bolhák a BIOPON nevű csodaszerhez fordultam. Mielőtt valaki végigdúrná a vegyszerkatalógust a biopon a reklámokból jól ismert mosópor. Gyakorlatilag mosóporos vízzel jól el kell áztatni a gyümőlcsfát, ugyanis a mosópor leoldja a bolha által termelt ragacsos váladékot amely védelmet nyújt számára a vegyszerek ellen.Ezek után tiszta vízzel le kell mosni a fát, és miután megszáradt utánna jöhet a vegyszeres bolhaírtás. Mivel a ragacsos váladékot sikerült lemosni a fáról így már hatni fognak a vegyszerek. Én a DIMILIN+ AGROL+ kombinációra esküszöm, jól eláztatva a fát, a törzsét és a fa alatt a talajt. A permetezést 4-5 nap múlva meg kell ismételni. Ha esetleg sok a kifejlett bolha, rájuk ugyebár a DIMILIN nem igazán hat, őket meg lehet kínálni KARATE nevezetű rovarölővel.
Lehet hogy a leírt módszerem egy kicsit furcsának tűnik, de aki elég elkeseredett ahhoz hogy kipróbálja, szerintem nem fog csalódni.
(Varga István)

Tavaly, permetezés előtt, nagy sugárral , salaggal mostam le a fát. A siker közel sem volt 100%os. Úgy 2 hétre tudom kiírtani a körtelevélbolhákat, aztán megint itt vannak!

Nagyon jó ötletnek tartom a vegyszeres, mosoporos kezelést. egyenlőre fizikai kivitelét csak vmi vegyszeradagolós mosószerkezettel képzelném el. ilyennel nem rendelkezem. Ön hogyan csinálta?

Én mindenre képes lennék a kiírtásáért!
A fát nagyon sajnálnám kivágni, bár öregecske, de nagyon finom. Tavaly egy birsalmába oltottuk, ami szépen hajt. persze körtelevélbolhákkal…
(Jázmin)

Tojás-lárvastádiumok-imágó (=szárnyas, kifejlett alak). Az Actara minden táplálkozó fejlődési alak ellen hatásos, ráadásul felszívódó szer. A Decis is jó, ha nem védi az egyedet a mézharmat. A Dimilin valóban csak a lárva ellen nyújt védelmet. Az Unifosz engedélyét visszavonták. Az ön által javasolt kombináció (Actara+Dimilin+Agrol) hatásos keverék. Hogy ne vigye túlzásba az Actara használatát (rezisztencia elkerülése végett), az új egyedek megjelenésekor valóban célszerű más hatóanyagcsoportba tartozó készítményt használni, így pl. a Decist. Hatékony védelmet jelenthet a megfelelő zöldmetszés, hajtásválogatás is, különösen, ha intenzív a hajtásnövekedés. Egyébként egyes tapasztalatok szerint már csupán a nyári olajok használata eredményes lehet több alkalommal ismételt kijuttatással (pl. Velktafid R 1%-os koncentrációban).(Vétek Gábor)

Következő oldal »

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.